ATMOS KAZÁN - BUDAPEST 1028, Hidegkúti út 283. Tel: +36-70-703-8112

Az ATMOS gyár Csehországban található, Prágától északra egy hozzávetőlegesen ötezres lakossággal rendelkező, Bělá pod Bezdězem nevű hangulatos városkában. Története jól példázza az évszázados, igen fejlett cseh ipar fejlődését és lehetőségeit.

A gyárat Jaroslav Cankar alapította 1936-ban. Már az első termékek is a faelgázosítás elvéhez kapcsolódtak, de nem kazánok voltak. DOKOGEN márkanéven gépkocsik és hajók faelgázosító egységeit készítették.

A fagáz magas, legalább 7-800 °C hőmérsékleten, korlátozott mennyiségű oxigén felhasználása mellett lezajló tökéletlen égés mellett jön létre. A folyamat során az égés alapanyagául szolgáló fából (vagy egyéb biomasszából) különféle gázok szabadulnak fel, melyek közül számos éghető, így a keletkezett magas hőmérsékletű keverék a lehűtést és szűrést követően felhasználható a benzinüzemű motorokban.

Az 1930-as évek elejére megszületett a technológia, mely lehetővé tette a tömeggyártást, Jaroslav Cankar pedig a német példát szem előtt tartva indította be saját családi vállalkozását.

Az ATMOS nem csak a legnagyobb „hagyományos” kazánokat előállító gyár, hanem a legmodernebbek közé is tartozik.

A kazánok alapanyagául szolgáló 3-8 mm vastagságú acéllemezeket számítógép vezérlésű precíziós lézertechnikával vágják szét a megfelelő sablon szerint, biztosítva így a legkevesebb gyártási hulladékot. A hegesztések legnagyobb részét korszerű Cloos hegesztő robotok végzik. Az alkatrészek festése elektrosztatikus porszóró berendezésekkel történik, elérve azt, hogy a hagyományos festéssel szemben tizedmilliméterre egyforma vastagságú bevonatot kap a munkadarab. A végső összeszerelés és a csomagolás kézzel történik.

Az ATMOS gyár akár több mint 50.000 db kazánt képes évente gyártani, ennek megfelelően a raktárkészlet is jelentős, 6-8000 db készülék.

A faelgázosító kazán optimális körülményeket biztosít a faelgázosítás bonyolult folyamatának, a felhasznált tüzelőanyag fűtőértékét a legjobb hatásfokon közvetíti a fűtési rendszerbe.

A hegesztett kazántest 6-8 mm vastagságú acéllemezből készül. Felül található a tüzelőanyag adagoló, melynek alsó részén tűzálló kerámia idomok vannak beépítve. Ezek hosszanti nyílásokkal rendelkeznek, melyen keresztül biztosított az égéstermékek és gázok átömlése az alatta elhelyezkedő utóégető-térben. Itt – megelőzendő a kialakuló magas hőmérsékletű láng káros következményeit az acéllemezre – kör keresztmetszetű kerámia idomok kerültek beépítésre.

Az egész kazánteret körbeveszi a víztér, ahol a fűtési víz kering.

A kazántest hátsó részében található a függőleges égéstermék-csatorna, melynek felső részén van az ún. gyújtó csappantyú. Működtetésére egy húzórúd szolgál, melynek vége a felső borítás elülső részén van. A gyűjtőcsatorna hátsó részén a kéménybe való bekötéshez egy Ø150mm-es elmenő csonk található. Itt van az FR 124 huzat szabályzóval vezérelt primer és szekunder levegő bevezető csatorna. A primer levegő (ami az összes levegő kb. harmada) a tüzelőanyag adagolóba áramlik, míg a szekunder levegő – a megfelelően kiképzett furatokon keresztül – az utóégető térbe.

A fa szilárd tüzelőanyag, de meggyújtva mégis tömegének mintegy 80 %-a az égés során keletkező fagázként ég el. Ez a gázalakban elégő 80 %-os rész teszi ki a fa fűtőértékének 70 %-át.

A fa elégése ideális körülmények között három szakaszban történik:

• fa hevítése, nedvességtartalom elpárologtatása (szárítás)
• gázok felszabadulása, elégése
• visszamaradó faszén elégése

Ezek a részfolyamatok különböző körülmények között mennek végbe a legnagyobb hatékonysággal, azaz az egyes szakaszokhoz más-más hőmérséklet és levegőmennyiség szükséges. Az ATMOS faelgázosító kazánok kialakítása olyan, hogy a folyamat mindhárom szakaszához ideális körülményeket biztosítanak. Ezzel 85 % körüli hatásfokot lehet elérni, továbbá minimálisra csökken a salakanyag képződés és a káros anyag kibocsátás.

A begyújtás a felső égéstérben történik, és ide kerül a megfelelő méretű száraz fa. Ahogy a hőmérséklet eléri a 100 °C-ot, megkezdődik a víztartalom elpárolgása (ez kb. 200 °C-ig tart). Ezzel párhuzamosan megindul a fagázok képződése is, de ennek igazán intenzívvé válásához magasabb, 250-260 °C feletti hőmérséklet szükséges.

Ezek a gázok a felső égéstér oxigénben szegény környezete miatt nem égnek el, hanem a kazánba beépített ventilátor segítségével az átömlő nyíláson keresztül az alsó égéstérbe jutnak, ahol ún. szekunder levegő hozzávezetése mellett, magas hőmérsékleten (1000 °C felett) játszódik le az égési folyamat.

A fát alkotó szénhidrogén vegyületek a hő hatására elbomlanak, összetevőik jelentős része – a fentiek szerint – gáz formájában elég. A gyorsan távozó fagáz miatt azonban nem jut megfelelő mennyiségű oxigén a fa felületére, így az folyamatosan faszénné alakul át, amely aztán a felső égéstérben, 500-800 °C-on „elizzik”. A folyamat során keletkező szénmonoxid ugyancsak az alsó égéstérbe kerül és ott ég el, biztosítva ezzel a fa energiatartalmának szinte teljes felszabadítását és hasznosítását.

Az ATMOS faelgázosító kazánt kizárólag fa tüzelésére tervezték.

A kazán fűthető bármilyen száraz fával (nedvességtartalma 12-20 %), főleg hasábfával, faaprítékkal legfeljebb 330-1000 mm hosszig (a kazán típusától függően). Használhatók nagyméretű „fatuskók” is, de ekkor csökken a névleges teljesítmény és hosszabb lesz az égés ideje.

A kazán nem alkalmas fűrészpor és apró fahulladék égetésére. Ezeket csak kis mennyiségben – legfeljebb az összes famennyiség 10 %-a – hasábfával együtt lehet égetni.

A kémény füstcsatornájának mindig elegendő huzatot kell biztosítania és az égéstermékeket megbízhatóan el kell vezetnie a szabadba minden gyakorlatban előfordulható üzemeltetési feltétel mellett.

A kazán kéményre történő csatlakoztatásához minden esetben a területileg illetékes kéményseprő vállalat jóváhagyása szükséges.

Alapvető fontosságú a kémény helyes méretezése, hiszen annak huzatától függ az égési folyamat, a kazán teljesítménye és élettartama. A különböző kazánok huzatigénye a műszaki dokumentációban megtalálható.

A fűtési puffertároló egy egyszerű formája az energia tárolásának.

Az ATMOS faelgázosító kazánt nem közvetlenül a fűtési rendszerhez kapcsoljuk, hanem közbeiktatjuk a puffertárolót. A kazán a puffer tárolóban lévő vizet melegíti fel és a fűtési rendszerbe innen, a tárolóból – szabályozott módon – tudjuk az igényeknek megfelelő hőmérsékletű vizet kinyerni. Ez számos előnnyel jár:

• alacsonyabb tüzelőanyag fogyasztás (20 - 30%-kal), az Atmos kazán egészen a tüzelőanyag teljes elégéséig optimális 81 - 85%-os hatásfokon teljes teljesítménnyel működik
• meghosszabbodik a kazán és a kémény élettartama – minimális kátrány és savképződés
• más fűtési módozatokkal kombinálható – elektromos akkumulálás, napkollektorok
• a fűtőtestek (radiátorok) padlófűtéssel kombinálhatók
• kényelmes fűtés és a tüzelőanyag ideális elégése
• környezetbarát fűtés

A kazánok elhelyezésére csak az égéshez szükséges megfelelő mennyiségű levegőt biztosító kazánházban kerülhet sor a megfelelő védőtávolságok betartásával. A kazánokat tilos lakótérben telepíteni.

A kazántérbe áramló levegő-bevezetés keresztmetszetének 15-75 kW teljesítményű kazánok esetében minimum 250 cm²-nek kell lennie.

1. A kazán beüzemelését, első begyújtását, az üzemeltetés betanítását bízza a forgalmazó által kiképzett szakszervizre. Ebben az esetben biztos lehet benne, hogy a szerelés szakszerű volt, minden biztonsági berendezés telepítése megtörtént és azok működőképesek, valamint a fűtési rendszerbe megfelelően illeszkedik az ATMOS faelgázosító kazán.

Túlfűtés elleni védelem bekötésének módja

A TS 130-3/4 A vagy WATTS STS 20 szelep, amelynek érzékelője a kazán hátsó részében található, úgy védi az ATMOS kazánt a túlfűtéssel szemben, hogy amint a kazánvíz hőmérséklete meghaladja a 95 °C-t, a hűtőhurokba hálózati vizet enged, amely átveszi a felesleges energiát, és felmelegedve a lefolyóba távozik.